A magzat szív- és érrendszere

A magzat szív- és érrendszerének kifejlődése közvetlenül a fogantatás után kezdődik. Az ötödik hét végére a szív már képes vért pumpálni a magzat testébe, azonban a születésig az anya teste látja el a magzatot oxigénben dús vérrel, hiszen a tüdő csak az első levegővételkor kezd el működni. A magzat szíve a felnőtt szívhez hasonlóan négy üregből és négy billentyűből áll, ám mivel a magzat a terhesség ideje alatt nem használja a tüdejét, ezért a vérnek el kell kerülnie azt. A tüdő elkerülése érdekében két képlet alakul ki a magzat szívében, az úgynevezett foramen ovale és a ductus arteriosus. A foramen ovale a bal és a jobb pitvar között elhelyezkedő nyílás, míg a ductus arteriosus az aortát és a tüdőartériát összekötő ér. A magzati keringés megfelelő működése esetén az oxigénben dús vér az anya testéből a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül a magzat alsó üres visszerébe kerül. Emellett az üres visszérbe kerül a magzat teste felől érkező oxigénben szegény vér is. Ezután az üres visszér mind az oxigénben dús, mind az oxigénben szegény vért a jobb pitvarba szállítja. A jobb pitvarban található kevert vér legnagyobb részét a szív a foramen ovalén keresztül a bal pitvarba pumpálja, ahonnan az a bal kamrába halad tovább, amely az aorta felé pumpálja tovább a vért. Az aortából a vér eljut a magzat testének többi részébe is. A vér fennmaradó része a jobb pitvarból a jobb kamrába halad tovább, amely továbbpumpálja azt a tüdő felé vezető tüdőartériába. Mivel azonban a magzat tüdeje még nem működik, a vér a ductus arteriosuson keresztül a tüdőartéria helyett az aortába kerül, amely a magzat testének többi részébe juttatja a vért. Amikor a gyermek a szülés után elkezd lélegezni, a foramen ovale és a ductus arteriosus bezáródnak, így a szív jobb oldalán található oxigénben szegény vért a szív a tüdőartérián keresztül a tüdő felé továbbítja, az oxigénben dús vér pedig a szív bal oldalába kerül, ahonnan az aortán keresztül eljut az újszülött testének többi részébe is.