Bőrrák

A bőr a test legnagyobb szerve. Számos fontos funkciót lát el, többek között megvédi a szervezetet a fertőzésektől, valamint szabályozza a test hőmérsékletét és vízháztartását. A bőr alapvetően három részre tagolódik. A felhám a bőr legkülső rétege, melyben bazális és pikkelyes sejtek találhatók. A melanociták szintén a felhámban helyezkednek el; az ezekben található festékanyagnak köszönhetően barnul le a bőr, és ezek védik meg a bőr mélyebb rétegeit az UV-sugárzástól. A felhám alatt elhelyezkedő irhában véredények, kötőszövet, szőrtüszők és verejtékmirigyek találhatók. A legmélyebben elhelyezkedő bőr alatti réteget zsírsejtek és kollagén alkotják. Bőrrák akkor alakul ki, amikor a bőr valamelyik rétegében nem szabályozott módon rendellenes sejtek indulnak növekedésnek. A bőrráknak három fajtáját különböztetjük meg attól függően, hogy az elváltozás mely sejteket érinti. A bazális sejtes karcinóma a bőrrák legelterjedtebb formája. Ez a típusú bőrrák rendszerint nem szóródik szét, de kezelést igényel. A bazális sejtes karcinóma leggyakrabban a napsugárzásnak kitett bőrfelületeken alakul ki, míg a pikkelysejtes karcinóma a felhám középső részében. Ez a rákfajta képes áttéteket létrehozni, és megfelelő kezelés hiányában az életet is veszélyeztetheti. A melanociták rendellenes kinövései, más néven rosszindulatú melanómák a bőrrák legagresszívebb formái. A melanómák rövid idő alatt áttétet képezhetnek a test más részein, illetve a különböző szervekben. Ez a bőrráktípus végzetes lehet, ha nem ismerik fel és kezelik időben. Kialakulásának kockázata fokozott a világos bőrű embereknél. A sok napozás és a gyakori leégés növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát.