Emésztés

Az emésztés az a folyamat, melynek során az emésztőrendszer a táplálékból tápanyagokat von ki a szervezet számára, és a maradékot salakanyaggá alakítja. Az emésztés első folyamata a rágás. A nyál nemcsak puha, könnyen lenyelhető falattá alakítja a táplálékot, hanem az emésztés első fázisait is elindítja. A nyáltól csúszóssá vált, így könnyen nyelhető falat a torok hátsó részén a nyelőcsőbe jut. Majd közvetlenül a gyomor előtt áthalad a nyelőcső záróizmán is. A gyomorban termelődő sósav lebontja a táplálék nagyobb molekuláit kisebbekké, és folyékonnyá alakítja az elfogyasztott ételt. A folyékony, félig bontott táplálék – amelyet már gyomorpépnek hívunk, ezután áthalad a gyomor záróizmán, és belép a nyombélbe, a vékonybél első szakaszába. Itt találkozik a hasnyálmirigyből, a májból és az epehólyagból származó enzimekkel, amelyek további, már a szervezet számára is hasznosítható apró összetevőkre bontják. A vékonybél belső felülete erősen gyűrődött, és számtalan apró kitüremkedést, úgynevezett bélbolyhot találunk rajta. A bélbolyhok feladata a megemésztett táplálék tápanyagainak felszívása és a véráramba továbbítása. A vékonybélben szívódik fel tehát az összes tápanyag, beleértve a vitaminokat és ásványi anyagokat is. A vékonybélben körülbelül hat és fél métert utazik a táplálék, mielőtt egy újabb zárógyűrűn átlépve a vastagbélbe érne. Itt már csak nagyon kis mértékben beszélhetünk emésztésről, mivel az ide érkező gyomorpép nagy része emészthetetlen vagy értéktelen maradék. A salakanyag a vastagbélben a víz visszaszívódásának hatására fokozatosan megszilárdul. Végül a végbélben, a vastagbél utolsó szakaszában gyűlik össze székletként, melynek kiürítésére később a központi idegrendszerből érkezik ingerület.