Gerincvizsgálatok

A gerinc megbetegedéseinek helyes diagnosztizálása elengedhetetlen a megfelelő orvosi kezeléshez. Ennek megfelelően az orvos elemzi a beteg kórtörténetét és alapos fizikai vizsgálatot végez, valamint adott esetben különböző diagnosztikai vizsgálatok elvégzését írhatja elő. A röntgen a csontváz felépítését mutató felvétel, amely radioaktív anyagok felhasználásával készül. Az MRI-vizsgálat során mágneses és rádióhullámok segítségével készítenek kétdimenziós felvételeket a lágy szövetek anatómiájáról. A komputertomográfia (CT) lényege, hogy röntgensugarak segítségével állítanak elő keresztmetszeti képeket a csontozatról, valamint a lágy szövetekről. A mielogram a gerinccsatorna és az onnan kiinduló ideggyökök röntgensugárzás és kontrasztanyag segítségével történő vizsgálata. A csontscan (más néven csontpásztázás) során a testbe juttatott radioaktív anyag számítógépes követésével készítenek képeket a csontváz felépítéséről. Az elektromiográfia (EMG) keretében az izmok idegstimulációra adott válaszát vizsgálják. A kisízületi blokád lényege, hogy az orvos érzéstelenítőt és szteroidot fecskendez közvetlenül a kisízületbe. Amennyiben a többi vizsgálat során nem sikerül azonosítani a probléma okát, az orvos levett folyadékminták, - például vér - laboratóriumi vizsgálatát írhatja elő. A gerinccsapolás során például agy-gerincvelői folyadékot vesznek le a gerinccsatornából diagnosztikai céllal. A diszkogram a gerincben található porckorongok radioaktív színezőanyag segítségével történő röntgenvizsgálata. A probléma okának pontos azonosítását követően az orvos meghatározza a szükséges kezelést.