Hörgőtágulat

Légzéskor a levegő az orrüregen és a légcsövön át az egyre kisebb légutakba, az úgynevezett hörgőkbe áramlik. A hörgők tovább ágaznak hörgőcskékre, ezek pedig apró, vékony, szőlőszemszerű léghólyagokra. Ezekben cserélődik le az oxigén a vérben található szén-dioxidra. Hörgőtágulat akkor alakul ki, amikor a hörgők az ismétlődő gyulladások és fertőzések hatására roncsolódnak és kitágulnak. Ennek eredménye a légutak kóros megnagyobbodása. A kitágult légutakban a normálisnál több nyák termelődik és rakódik le. A légutakat borító csillószőrök szintén károsodnak, ami akadályozza a porszemcsék és a baktériumok távozását a tüdőből. Mivel a csillószőrök sem működnek megfelelően, a lerakódott nyák is nehezen tisztul ki. Gyakorivá válnak a tüdőfertőzések. A hörgőtágulat lehet veleszületett rendellenesség, de később is kialakulhat egyéb tüdőbetegségek hatására. Tünete az állandó, nagy mennyiségű nyákképződéssel és köpettel járó köhögés. A beteg többnyire nem érzi rosszul magát, nincs láza vagy fájdalma, de tapasztalhat testsúlycsökkenést, nehézlégzést és zihálást. A hörgőtágulat kezelésének számos módszere létezik az antibiotikum-szedéstől a mellkasi fizioterápiáig.