Májrák

A máj a test legnagyobb belső szerve, amely a jobb oldalon, közvetlenül a bordák alatt helyezkedik el. Számos funkciót lát el: kiszűri a vérből a bomlástermékeket és egyéb káros anyagokat, emésztést segítő enzimeket és epét termel, valamint a szervezet működéséhez szükséges más kémiai anyagokat és hormonokat állít elő. A májsejteket hepatocitáknak nevezzük. A májrákok egy része elsődleges daganat, azaz a májban keletkezik, más része pedig másodlagos, azaz a test más részéről terjed át a májra. A májsejtrák vagy májsejtes karcinóma a leggyakoribb elsődleges májráktípus. A májsejtekben kezdődik, és a többi, egészséges májsejtet is károsítja. A folyamatosan fejlődő rákos májsejtek rosszindulatú daganattá alakulnak. Kezdeti stádiumában a májrák kevés tünetet okoz, és nehezen felismerhető. A daganat növekedésével további tünetek jelentkezhetnek: ilyenek a hasi fájdalom és a puffadás, a testsúlycsökkenés, a hányinger, a hányás, a fáradékonyság, valamint a bőr és a szem sárgasága. Jóllehet az orvosok nem tudják pontosan, hogy mi okozza a májrákot, a hepatitis B és C vírusok okozta krónikus fertőzések, illetve a májzsugorodás növelik a betegség kockázatát. Előfordulása gyakoribb a férfiak és a hatvan éven felüliek körében. A kezelés módját a daganat típusa és a betegség stádiuma határozza meg. A műtét és a májátültetés csak akkor jöhet szóba, ha a daganat kisméretű, és nem terjedt tovább a májból. Nagyméretű, áttétes daganat esetén a kemoterápia és a sugárkezelés enyhítheti a tüneteket, és meghosszabbíthatja az életet, de gyógyuláshoz nem vezet.