Petefészekrák

A női szaporító szervrendszer része a két petefészek, amelyek fontos szerepet játszanak a szaporodásban. A petefészkek a méh két oldalához csatlakoznak. Feladatuk, hogy nemi hormonokat (köztük ösztrogént és progeszteront) termeljenek és petesejteket bocsássanak ki. Bizonyos esetekben a sejtek növekedésének, elhalásának és pótlásának folyamatában zavar keletkezik, és a sejtek irányítatlanul, nem a megfelelő sorrendben fejlődnek ki. Ilyenkor a petefészek felszínén vagy belsejében daganat alakulhat ki, amely lehet jóindulatú vagy rosszindulatú, azaz rákos. A petefészekrák két leggyakoribb típusa a csírasejtes daganat és a hámdaganat. Míg a csírasejtes daganat a petefészekben található petesejteken kezdődik, a hámdaganat a petefészek felszínét alkotó sejtektől indul ki. A petefészekrák tünetei a következők: • kimerültség, • nyomás vagy fájdalom a hasi területen, a medencében, a háton vagy a lábakon, • puffadás vagy telítettségérzés a hasüregben vagy a medencében, • hányinger, emésztési zavarok, bélgáz, székrekedés vagy hasmenés A petefészek-daganat hajlamos áttéteket képezni, azaz átterjedni más szervekre is. Az áttét a petefészekrák esetében három módon jöhet létre: • invázió: a daganat akkorára nő, hogy átburjánzik más, közeli szervekre is, • lehasadás: egy-egy rákos sejt leválik a daganatról és átkerül közeli szervekre, • elterjedés: a rákos sejtek a nyirokrendszeren keresztül a nyirokcsomókba, illetve a medence, a hasüreg és a mellkas más szerveibe kerülnek A petefészekrák diagnosztizálása fizikai és medencei vizsgálatokkal, transzvaginális ultrahang segítségével, a CA-125 tumor-antigén vérből való kimutatásával és biopsziával történik. A női szaporító szervrendszer rákos megbetegedései közül a petefészekrák számít a leggyakoribb haláloknak, hiszen gyakran csak előrehaladott állapotában sikerül azonosítani. A petefészekrák kezelése során legtöbb esetben műtéti úton eltávolítják a petefészket, valamint az esetlegesen érintett egyéb szerveket. A betegség egyéb tüneteinek és mellékhatásainak kezeléséhez kemoterápiát és sugárkezelést is alkalmazhatnak. A gyógyulási esélyek nagyban függnek attól, hogy a megbetegedést milyen stádiumban azonosítják.