Sugárbetegség

A radioaktív elemek, például az urán és a bárium, részecskék vagy hullámok formájában bocsátják ki magukból a többletenergiát. A radioaktív alfa- és béta-részecskék, illetve a gamma-sugarak károsodást okozhatnak, ha nagyobb mennyiségben lépnek kölcsönhatásba az élő sejteket alkotó atomokkal. A sugárzás minden fajtája káros lehet a szervezetre, és úgynevezett sugárbetegséget okozhat. Amikor a radioaktív részecskék kapcsolatba lépnek a test atomjaival, az atommag körül keringő elektronok kiszakadhatnak a helyükről. Ez megváltoztatja az atom szokásos működését, és ionok - úgynevezett szabadgyökök - alakulhatnak ki. Ezek az ionok rendellenes reakcióba léphetnek más atomokkal, például a sejtek genetikai állományával, így mutációkhoz és esetleg rákos megbetegedésekhez vezetve. A nagy dózisú sugárzás sejtelhalást okozhat, ez a szövetek és szervek elégtelen működését váltja ki. A sugárbetegség gyakori szövődménye az immunrendszer gyengülése, ami megnöveli a fertőzésre való hajlamot. A sugárbetegség kezdeti tünetei a hányinger, a hasmenés és a gyengeség, amit hajhullás követhet. A hányingert és a fájdalmat gyógyszerrel csillapítani lehet, de a jelentősebb fertőzések csak antibiotikumokkal és vérátömlesztéssel küzdhetők le, elősegítve a sugárbetegségből való fokozatos gyógyulást.